|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 12 találat | lapozás: 1-12 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Györke Zoltán 2007. december 17.December 15-én beiktatták Kolozs megye új alprefektusát, Hegedűs Lajost. Az RMDSZ által javasolt magas rangú köztisztviselő kijelentette: jó munkaviszonyt kíván kialakítani a kollégákkal. /Beiktatták Hegedűs Lajost. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./ „Elsődleges célom, hogy a megye egészségüggyel kapcsolatos gondjait megoldjuk” – nyilatkozta Hegedűs Lajos András. Kinevezéséig Hegedűs a megyei Egészségügyi Pénztár aligazgatója volt. László Attila, a megyei RMDSZ-szervezet elnöke kijelentette: az érdekképviselet sokat küzdött azért, hogy a megyének magyar alprefektusa legyen. A Nemzeti Liberális Párt – a szintén magyar nemzetiségű Györke Zoltánt jelölve – ugyancsak megpályázta a különböző személycserék nyomán megüresedett tisztséget. /N. Cs. : Öregedő megye? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./2008. május 12.Május 10-én a PNL-színeit képviselő Györke Zoltán személyében, hivatalosan beiktatták tisztségébe Kolozs megye új alprefektusát. A rövid ceremónián jelen volt Calin Platon prefektus és Hegedűs Lajos alprefektus is. Györke Zoltán, aki az államtitkárrá kinevezett Cynthia Carmen Curt helyébe lépett, elmondta: korábban többek között az oktatásban és a gazdasági minisztérium keretében dolgozott. /Új alprefektus Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./2008. május 21.A napokban tette le Györke Zoltán Kolozs megyei alprefektus a hivatali esküt, így a korábban RMDSZ-es Hegedüs Lajos mellett Kolozsvár második magyar alprefektusa lett. Györke Zoltán a Nemzeti Liberális Pártban (PNL) tagja, ebben a pátban politizált, magyarként. Ismert liberális párti magyar Csibi Magor európai parlamenti képviselő is. Györke elmondta, rajta kívül vannak még magyarok, mind a liberális pártban, mind más román pártokban is. Alprefektusként most már párton kívüli. Arra a kérdésre, hogy magyarként, liberálisként vagy közhivatalnokként határozza meg önmagát elsősorban, azt válaszolta, hogy a közigazgatásban szeretne karriert befutni. Diplomatikus választ adott. Kolozsváron 19 százalék a magyarság aránya, mégis hiányoznak a magyar feliratok. Arra a kérdésre, hogy ki kellene-e tenni a kétnyelvű feliratokat, azt válaszolta, hogy a törvény ezt húsz százalék esetén engedélyezi. /Fleischer Hilda: Magyar, nemzeti liberális és magas rangú köztisztviselő. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./2009. március 13.Ellentmondó értesülések érkeztek Kolozs megye két alprefektusa – az RMDSZ-es Hegedűs Lajos és a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) képviselő Györke Zoltán – leváltásáról. A Mediafax hírügynökség már kész tényként tálalta, hogy Hegedűs és Györke helyett a kormányülésen kinevezték a Szociáldemokrata Párt (PSD) két jelöltjét. Hegedűst és Györkét kormányzati felügyelőknek neveznék ki. Hegedűs, aki 2007. decemberében kapott megbízatást, elmondta: elégedett alprefektusként kifejtett tevékenységével. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke annyit mondott, hogy ameddig nem látja a Hegedűs menesztéséről, illetve a PSD-s alprefektusok kinevezéséről szóló kormányhatározatot, addig nem nyilatkozik az ügyben. Maros megyében is menesztették a két alprefektust, akik közül az egyik RMDSZ-es volt. /Nagy-Hintós Diana: Távozni készülnek a Kolozs megyei magyar alprefektusok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./2009. március 14.Beiktatták tisztségébe március 14-én Kolozs megye két frissen kinevezett alprefektusát. Hegedűs Lajos András és Györke Zoltán korábbi alprefektusokat kormányfelügyelői funkcióba helyezték át, és helyükbe kinevezték utódaikat a szociál-demokrata Mircea Jorj és Vasile Cosma személyében. /Letette esküjét a két új alprefektus. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./2009. május 6.Több mint száz kormányzati felügyelői tisztséget hozott létre a Boc-kormány annak érdekében, hogy a törvény által védett volt prefektusokat és alprefektusokat mellékvágányra helyezze és az általuk betöltött tisztségeket saját embereinek ossza szét. A volt kormánybiztosok rangjukon és tudásukon aluli beosztásba kerültek, ennek ellenére változatlanul megkapják a mintegy ötezer lejes fizetést. Ígérték ugyan, hogy lehetőleg helyben vagy a közelben kapnak kormányzati felügyelői állást, ennek ellenére a nemrég leváltott két szatmári alprefektust, Gáti Istvánt és Octavian Lazint Vrancea megyébe helyezték. Utóbbi családi okokra hivatkozva azonnal visszautasította kinevezését. Romfeld Mária-Magdolna volt Hargita megyei alprefektus egyelőre a megyében van, áthelyezték a Környezetvédelmi Ügynökséghez. Györke Zoltán volt Kolozs megyei alprefektus arra kapott megbízást, hogy a megye polgármesteri hivatalait ellenőrizze: mennyire tartják be a sürgősségi helyzetekkel kapcsolatos jogszabályokat. Marosi Zoltán Temes megyei, illetve Dézsi Attila Hunyad megyei volt alprefektusok Székelyföldre kerültek. /Zabhegyezők hada közpénzen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./2014. március 21.„Legyen Kolozsvár-Napoca újból Kolozsvár!”Állampolgári törvénykezdeményezéssel szeretné elérni Györke Zoltán, hogy Kolozsvári szabaduljon meg a Napoca elnevezéstől, amelyet Nicolae Ceaușescu kommunista pártfőtitkár aggatott rá a kincses városra negyven évvel ezelőtt. A volt Kolozs megyei alprefektus ezért a Facebook-oldalán felhívással fordult – elsősorban – a kolozsváriakhoz, hogy kérjék a parlamenttől annak az 1974. október 15-i államtanácsi dekrétumnak a hatályon kívül helyezését, amellyel Kolozsvár (Cluj) nevét Kolozsvár-Napocára (Cluj Napoca) változtatták. Györke emlékeztet arra, hogy az alkotmány értelmében legkevesebb 100 ezer szavazókorú állampolgár törvénytervezetet kezdeményezhet a parlamentben. Ezért arra kéri a kolozsváriakat, hogy gyűjtsenek támogató aláírásokat a tervezethez. A volt alprefektus csütörtök este posztolta a Román Kommunista Párt Központi Végrehajtó Bizottsága 1974. október 15-i ülésének jegyzőkönyvét. Ceaușescu ekkor jelentette be névváltoztatási szándékát a pártvezetőségnek. A diktátor közölte az RKP KB tagjaival, hogy másnap, október 16-án lesz 1850 éve annak, hogy Napocát Hadrianus császár municípumi rangra emelte, és ebből az alkalomból Kolozsváron nagy szabású ünnepséget tartanak, és ennek keretében keresztelik át a várost. A döntéssel a jegyzőkönyv szerint az RKP vezető testületének tagjai végül természetesen egyetértettek. Azért akadtak okvetlenkedők is. A diktátor felesége, Elena Ceaușescu azt javasolta, hogy Kolozsvárt egyszerűen Napocára kereszteljék át. Azzal érvelt, hogy a Cluj is római név, és fölösleges, hogy a város egyszerre két római nevet vegyen fel. Leonte Răutu, a Ștefan Gheorghiu Akadémia rektora kijelentette: nem érti, miért kell felvennie Kolozsvárnak egy új nevet, hiszen Párizst sem keresztelték át történelmi római nevére, Lutetiára. maszol.ro, 2014. szeptember 9.Törölnék a Napocát Kolozsvár román nevébőlKolozsvári polgárok egy csoportja civil kezdeményezéssel szeretné elérni, hogy töröljék Kolozsvár hivatalos nevéből a Napoca szót. A város hivatalos román nevét negyven évvel ezelőtt Nicolae Ceausescu kommunista diktátor kezdeményezésére elnöki rendelettel módosították Cluj-ról Cluj-Napocára. A névmódosítással a kommunista rezsim a románok kolozsvári őshonosságának a tudatát kívánta erősíteni. Erre az adott lehetőséget, hogy a város helyén a római korban Napoca nevű település állt, amelyet 124-ben Hadrianus császár nyilvánított municípiummá, és a Dacia Porolissensis provincia fővárosává. A névmódosítást rögzítő, 1974 október 16-án keltezett elnöki rendelet az esemény 1850. évfordulóján született. A kommunista diktatúra éveiben a város neve az erdélyi magyar sajtóban is Kolozsvár-Napocaként, majd az 1980-as évek második felében Cluj-Napocaként jelenhetett meg. Kolozsváron ez év tavaszán indult mozgalom azzal a céllal, hogy iktassák ki a város hivatalos nevéből a Nicolae Ceausescu elnöki rendeletével bevitt Napoca szót. Györke Zoltán, Kolozs megye korábbi alprefektusa, a kezdeményezés elindítója az MTI-nek kedden elmondta, kétszer keresték meg írásban Emil Bocot, Kolozsvár polgármesterét azzal a kérdéssel, hogy fontosnak tartja-e a névmódosítást, és hajlandó lenne-e helyi népszavazást kiírni erről. Választ egyik levelükre sem kaptak. A város elöljárójának és önkormányzatának a véleménynyilvánítása azért fontos, mert a román törvények értelmében csak a polgármester írhat ki helyi népszavazást. A kezdeményező hozzátette, megoszlik a jogászok véleménye abban a kérdésben, hogy van-e egyáltalán szükség helyi népszavazásra a névmódosítás kérdésében. A parlament ugyanis népszavazás nélkül is hatálytalaníthatja Nicolae Ceausescu 1974-es elnöki rendeletét. Györke Zoltán hozzátette, a névmódosítás kezdeményezői akkor sem mondanak le céljukról, ha a város vezetése nem hajlandó foglalkozni a kérdéssel. Ez esetben állampolgári kezdeményezéssel terjesztenék a parlament elé a névmódosítás törvénytervezetét. Ehhez közjegyző előtt kell létrehozni egy legkevesebb tíz személyből álló kezdeményező bizottságot, melynek a javasolt törvénykezdeményezés publikálásától hat hónap alatt kell százezer támogató aláírást gyűjtenie. A kezdeményező bizottság hivatalosan még nem alakult meg, de 15 olyan kolozsvári személyiséget számolnak a sorába, akik máris a kezdeményezés élére álltak. Ezek között több közismert egyetemi tanár, újságíró szerepel. Györke Zoltán elmondta, az egyelőre csak informális találkozókat tartó csoport 2/3-át román személyiségek alkotják. Horváth Anna, Kolozsvár magyar alpolgármestere az MTI-nek elmondta, az önkormányzat keretében még informálisan sem tárgyaltak a kezdeményezésről. Hozzátette, ha akadna olyan román párt, amelyik a kezdeményezés mellé áll, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) helyi képviselői örömmel segítenék azt a többség kialakításában. Az alpolgármester hozzátette, a névmódosítás csak a város román nevét érintené. Romániában 2001-ben fogadták el ugyanis azt a helyi közigazgatási törvényt, amely az anyanyelvhasználat jogát és a kétnyelvűséget is előírja azokon a településeken, ahol egy kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot. A törvény mellékletébe – az 1992-es népszámlálási adatok alapján – Kolozsvár is bekerült, és a város magyar neve hagyományoknak megfelelően, Napoca nélkül szerepel. Azóta azonban húsz százalék alá csökkent a kolozsvári magyarság számaránya, így a kétnyelvűségre vonatkozó törvényi előírásokat nem alkalmazták a városban. MTI, Székelyhon.ro 2015. február 7.Nem engedik bejegyezni a Cluj - Kolozsvár - Klausenburg egyesületetAz egyesület megalakítását azok a civilek kezdeményezték, akik tavaly bejelentették, hogy népi kezdeményezéssel próbálnak törvényt terjeszteni a parlament elé Kolozsvár (Cluj) történelmi nevének hivatalos visszaállítása érdekében, azaz a Napoca névelem törlésére a város nevéből. A „visszakeresztelési” kísérlet elindítója Györke Zoltán, Kolozs megye egykori alprefektusa. A kezdeményezők – Györkén kívül Bakk Miklós, Fancsali Ernő, Jurju Cornel, Radu Liviu – korábban a kolozsvári városházához fordultak, és azzal a kérdéssel keresték meg Emil Boc polgármestert, hogy hajlandó lenne-e helyi népszavazást kiírni a névváltoztatásról. Boc csak a második megkeresésre válaszolt, és leszögezte: nem helyénvaló és nem is időszerű elhagyni Kolozsvár román megnevezéséből, a Cluj-Napocából a Napoca tagot. Ezzel párhuzamosan a civil kezdeményező bizottság elindította egy egyesület bejegyzését, amely a tervek szerint előkészíti az aláírásgyűjtést a népi törvénykezdeményezéshez. Ezt a parlamentnek nyújtanák be, legalább 100 ezer szavazópolgár aláírása kíséretében. A kezdeményezők még tavaly augusztusban levélben kérték az igazságügyi minisztériumtól a Cluj-Kolozsvár-Klausenburg név lefoglalását a bejegyzendő egyesület számára. A minisztérium 2014. augusztus 27-én kelt levelében elutasította a névfoglaló bejegyzési kérelmet arra hivatkozva, hogy a Klausenburg név szerepel egy már bejegyzett egyesület (Asociaţia Klausenburg) nevében. Györke Zoltán válaszában arra hívja fel a minisztérium illetékes osztályának figyelmét, hogy itt nem névazonosságról, hanem csak részleges egybeesésről van szó, a Kolozsvár és a Klausenburg nem más, mint a Cluj magyar és német megfelelője. Azt is elmagyarázza, hogy a Klausenburg elnevezés a Cluj és a Kolozsvár név német megfelelője, az utóbbi nevek pedig többször is előfordulnak különböző kolozsvári civil szervezetek nevében. A minisztérium – amely egyébként hol Klozsvarként, hol pedig Kololozsvarként említi Kolozsvárt – újabb válaszában azt kérte, hogy a kezdeményezők fordítsák le románra a Klausenburg elnevezést. Erre a kezdeményezők ismét felhívták az illetékesek figyelmét, hogy a Kolozsvár és a Klausenburg nem más, mint a Cluj magyar és német megfelelője, és kilátásba helyezték, hogy a közigazgatási bírósághoz fordulnak. A minisztérium azonban január 12-i levelében továbbra is kitart az elutasítás mellett, és jelzi, hogy a Cluj-Kolozsvár-Klausenburg névhármasból a kérelmezők fordítsák le románra az „idegen nyelvű” neveket. A tárca végül a kolozsvári bíróságra bízza az egyesület bejegyzésére vonatkozó döntést a név bejegyzésének igazolása nélkül. A bíróság egyébként a minisztériumi elutasítás ellenére is jóváhagyhatja az egyesület bejegyzését. [Forrás: foter.ro] itthon.ma 2015. március 5.Bírósági végzéssel kapja vissza alprefektusi állását Györke ZoltánGyörke Zoltán másfél éves birósági eljárás után kényszerítette Victor Ponta miniszterelnököt arra, hogy nevezze ki őt Kolozs megye alprefektusának - tudtuk meg az érintett szerkesztőségünkbe elküldött közleményéből. A régi liberális párthoz közel álló magyar nemzetiségű köztisztviselő 2013. október 22-én perelte be a miniszterelnököt, mivel az nem nevezte ki az időközben megüresedett Kolozs megyei alprefektusi tisztségbe. A történet előzménye, hogy Györke korábban már betöltötte ezt a pozíciót, majd kormányváltás miatt átkerült a Kormányfőtitkárság kormányzati felügyelői tisztségébe. Ebből a tisztségből kormányfő 2013. július 31-én felmentette, viszont nem nevezte ki egy másik magasrangú tisztviselői tisztségbe. Györke ekkor kéréssel fordult Victor Pontához, hogy nevezze ki őt az időközben megüresedett Kolozs megye alprefektusi tisztségbe, azonban a kinevezésére nem került sor, így beperelte a miniszterelnököt. 2014. július 17-én a Kolozs Megyei Törvényszék Györke javára döntött, az ítéletet Victor Ponta felfolyamodványban megtámadta. 2015. március 4-én a Kolozs Megyei Táblabíróság végleges döntésében elutasította a miniszterelnök keresetét. maszol.ro 2016. június 23.Magyar a gyéresi alpolgármesterA 32 esztendős Szabó Róbert István, aki néhány hónapja tölti be az RMDSZ aranyosgyéresi szervezetének elnöki tisztségét, az első magyar alpolgármestere lett Aranyosgyéresnek. A helyi tanács 19 tagja közül a szociáldemokraták 5 tanácsosa az alpolgármester választásra összehívott tanácsülésen nem élt a szavazati jogával, a többi 14 képviselő (ebből 2 RMDSZ-es) mind az RMDSZ fiatal tanácsosára szavazott. Az újonnan megválasztott tisztségviselő úgy értékelte a történteket: „történelmet írtunk Aranyosgyéresen.” Eskütétele és felszólalása után Szabó Róbert István vastapsot is kapott a gyűléstermet zsúfolásig megtöltő érdeklődők részéről. A Kolozs megye alprefektusa, Györke Zoltán vezette tanácsülésen a meghívottak soraiban helyet foglaló Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke gratulált a megválasztottaknak és arról biztosította az aranyosgyéresieket, hogy az RMDSZ frissen megválasztott alpolgármestere, valamint az RMDSZ hét Kolozs megyei tanácsosa igyekszik mindenben az Aranyos menti város javát szolgálni. SCHMIDT JENŐ Szabadság (Kolozsvár) 2017. október 4.CLUJ ÉS NAPOCA: EGY NÉVCSERE TÖRTÉNETEGyörke Zoltán volt prefektus – helyettes közölt egy dokumentumot, amely azóta bejárta a román sajtót. Az 1974 október 15-i közgyűlésen Nicolae Ceauşescu rövid párbeszédet folytatott hat párttársával – többek között Elena Ceauşescuval – Kolozsvár (Cluj) 1850 éves municípiumi fennállásának alkalmából a város nevének megváltoztatásáról. A párbeszéd több jelenségre is rávilágít: egyrészt a kor régészeti és történészi kutatásainak eredményeire, a diktatúra vezető politikusainak intellektuális hiányosságaira de legfőképp a „Cluj–Napoca” névváltozat hiteltelen és megalapozatlan voltára. A rövid párbeszédből kivehető, hogy az ötletet maga a pártvezér, Nicolae Ceauşescu kezdeményezte, ráadásul egyetlen nappal a Kolozsváron tartott ünnepség előtt. A beszélgetésből kiderül, hogy Leonte Răutu kivételével a társaság többi hat tagja semmit sem tud Kolozsvár ókori és középkori történetéről – mi több, Buda és Pest történetéről sem. A pártvezér szavaiból ugyanakkor kiderül, hogy az információt, miszerint a Napoca név dák eredetű és Hadrianus császár idején, 124-ben a település municípiumi rangot kap, történészek tanulmányaiból merítette. Ahogy azt is, hogy a római település falusias formában fönnmaradt a középkorig, amelynek „római lakosai” adták a latin Clusum nevet a településnek. Ezekre az információkra építve a város másnap Szörényvárhoz hasonlóan, dákórómai nevet kapva „Cluj–Napoca” lett. A helyzet azóta sem változott, bár ahogy a címermódosítást is egyre többen kezdeményezik és támogatják civil körökben, úgy most Györke Zoltán révén Kolozsvár régi nevének visszaállítása is aktuális lett. Érdemes azonban egy kis historiográfiai kutakodást végezni a témában. Milyen dokumentumok állhattak Ceauşescu rendelkezésére amelyben azt olvashatta – már ha jól értette a szöveget – hogy Clusum latin neve a rómaiaktól származik és Napoca bizonyosan dák fogalom? A történészeket rég foglalkoztatta Kolozsvár ókori története. Azt már a reneszánsz kor polihisztorai is tudták, vagy legalábbis gyanították, hogy a castrum Clus – Kulusuar – Kolozsvár – Claudiopolis – Klausenburg neveket viselő településnek vannak sokkal régebbi nyomai is. Már Szamosközy István is leírja 1598 –ban, hogy Kolozsvár valószínűleg a Ptolemaiosz által felsorolt 40 dáciai településnév közül Napukával azonosítható. Ezt három felirattal is alátámasztja, amely akkor Barát Péter házának bejáratában és a városfalba beépítve volt látható. Szamosközy tézisét sokáig elfeledték, ám Torma Károly és Theodor Mommsen, az erdélyi és egyetemes latin epigráfia jeles kutatói a XIX. század második felében már biztos érvekkel és bizonyítékokkal tudták alátámasztani, hogy a mai Kolozsvár alatt nyugvó római város a Municipium Aelium Hadrianum Napoca nevet viselte. Később, a város Colonia Aurelia Napocensis néven új, magasabb városi rangot kapott. A rómaiak már a 106-ban történt hódítást követően letelepedtek itt, ezt bizonyítja a néhány évvel később emelt ajtonyi mérföldkő, amely Potaissa (Torda) és Napoca közötti út elkészültéről tanúskodik, de ekkor még csak a „Napoca” nevet viselte a falusias település. A név etimológiájáról számtalan tanulmány született román, magyar és külföldi szakemberek tollából is. Az egyik legrészletesebb elemzést a román régészet úttörője, Vasile Pârvan írja, aki szerint a Napoca szó a görög napai – napae (ναπαι /ναπαε) szóból eredhet, amely egy népnevet takar. Ez a jelenség ráillik a Ptolemaiosz féle település – lista számos tagjára, a görög származású, de római környezetben nevelkedett szerző ugyanis nemcsak római településeket, de helyi, őslakos telepeket, vidékneveket, földrajzi elnevezéseket is összegyűjt – nemegyszer egymástól eltérő kronológiai forrásokból. Nem kizárt, hogy a Napuka (Ναποκα) névvel jelzett földrajzi egység nem is egy település, hanem egy völgy, egy vidék vagy egy erődítmény neve lehetett. A mai kutatás elfogadja Τomaschek tézisét, amely szerint a fogalom trák vagy talán dák eredetű és „erdős völgyet” jelölhet. A rómaiak szokása volt, hogy megőrizték számos helyen az őslakos település vagy vidék nevét. Így volt ez a kelták lakta Noricum, Raetia vagy akár Pannónia esetén is. Dacia szinte össze településneve trák, vagy dák eredetű, egyedül Romula visel latin nevet. Ez a romanizáció és a rómaiak hódításának sajátossága volt: a helyi kultúra megbecsülése és felhasználása. Bár az 1950-es és 60-as években számos régészeti ásatás folyt Kolozsváron és környékén, nem sikerült azonosítani az egykori dák települést, Napocát. Ion Mitrofan, aki számos cikket is irt az ókori város történetéről, ásatásokat folytatott Szamosfalván, ám a feltárt dák leletanyag nem tűnt elégségesnek egy település nyomainak. Hasonlóan kevés régészeti anyagot sikerült feltárni a szászfenesi Leányváron, ahol a középkori vár feltárása során dák kerámiára is bukkantak. A szórványos kerámialeletek – amelyek 5% -ban a kolozsvári ásatások során is előkerültek – nem szolgálnak elég bizonyítékkal arra vonatkozóan, hogy létezhetett a közelben egy dák település. Sarmizegetusa (Várhely) és a többi külföldi analógia azt mutatja, hogy míg a helyi lakosság erődítményeit és városait dombokra, magaslatokra helyezte, a rómaiak mindig a kereskedelemre és mozgásra alkalmasabb völgyeket kedvelték. Ezért is került a római város a mai Kolozsvár szívébe. Ma tehát, a kutatás jelenlegi állása szerint a Napuka (Napoca) név feltételezhetően dák vagy trák eredetű (bizonyosan nem latin) de nem tudjuk, hogy egy, a római város mellett, felett elterülő várat, várost vagy egy egész földrajzi egységet, régiót, völgyet jelölt –e. Néhány szakértő – így az 1960 –as években már aktívan publikáló Dumitru Protase továbbra is tartja magát ahhoz, hogy kellett egy dák településnek léteznie itt. A római település a Kr.u. III. század végéig állhatott, amikor folyamatosan elnéptelenedett, majd kihalt. A népvándorlás korának számos kultúrája – gótok, gepidák, avarok, szlávok – telepedtek le hosszabb – rövidebb ideig itt, de egyikük sem hagyott látható nyomot a településen, mi több, többségük nem is a római városban, hanem attól távolabb, a mai Polus Bevásárlóközpont területén telepedett le. A középkori vár és körülötte kialakult település első említése csak 1177 –ben bukkan föl mint castrum Clus. A Clus – Kulusuar név etimológiájáról is hosszú vita folyt, számos elmélet született úgy a román, mint a magyar történetírásban. Nemegyszer a téma ideológiai és politikai színezettel és céllal ecsetelte a név „latin” vagy „ősmagyar” eredetét. A mai álláspont szerint szláv személynévből származhat Kolozsvár neve. 1974 –ben tehát, amikor Ceauşescu embereinek össze kellett gyűjtenie az adatokat a névváltoztatáshoz, már temérdek szakirodalom sorakozott úgy a román, mint a magyar és nemzetközi oldalon is. Feltételezhetjük azonban, hogy a pártideológia csak bizonyos szerzőket – így Constantin Daicoviciu, Stefan Pascu vagy David Prodan műveit – preferálták. Ezekből természetesen a kontinuitás elméletét és a municipalitás 1850 éves folytonosságát ki lehetett hámozni és „bizonyítékokkal” alátámasztani, annak ellenére, hogy mindkét történész tudta: közel 9 évszázad hiányzik a város történetéből 270 és 1170 között, amikor aligha állhatott város a Szamos partján. Ennek ellenére, Ceauşescu átnevezte a várost. Ha pontos lett volna, a „Cluj – Colonia Aurelia Napocensis” nevet kellett volna adja, hisz Napoca, mint dák nevet viselő, római város soha nem is létezett ilyen névvel. 1974 –ben, az átnevezést követően számos cikk jelent meg, amely „bizonyítani” próbálta – vagy legalább a helyi lakossággal tudatni, mi is volt Napoca és hogyan illeszthető be Kolozsvár történetébe. Ekkor jelenik meg Bodor András cikke a Korunkban, Hadrian Daicoviciu és Ioan I. Russu tanulmánya is a város történetéről. Ma egyre többen az átnevezés mellett voksolnának, annak súlyos adminisztratív következményei ellenére. A civil szféra érezhetően le akarja „vakarni” a kommunizmus hagyatékát a város szép neve mellől. Félő, hogy ezzel a rejtélyes Napoca és a kevésbé ismert római város, Colonia Aurelia Napocensis is háttérbe szorul. Pedig számos város Romániában, de főleg külföldön – London, Köln, Szombathely, Carnuntum, Tarragona, Budapest, Gyulafehérvár – be tudta építeni a városimásba a római múltat. Kolozsvárnak is így kell tennie a közeljövőben. T. Szabó Csaba / Erdélyi Krónika; Erdély.ma lapozás: 1-12
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
